2012. december 31., hétfő
2012. december 25., kedd
2.rész
-Óvatosan kicsim –aggódva figyeltem a fiamat, ahogy a többi gyerekkel játszott a játszótéren
Nehéz egyedülálló anyának lenni. Mikor megszületett a fiam nem gondoltam, hogy ez lesz. Azt hittem, hogy boldogan fogjuk felnevelni, Vele…de nem így lett…..
-Nee hagyjál! – hallottam meg egy kislány kiabálását a homokozóból. Oda néztem, és láttam hogy az én fiam a ludas. Gyorsan odaszaladtam.
-Ángel! Mit csináltál? – vontam kérdőre a fiamat
-Mi történt kicsim? –ért oda a kislány apja is
-Rám szórta a homokot –kapaszkodott az apja nyakába a kislány
-Ezt nem szabad. Azonnal kérj bocsánatot fiam! –néztem mérgesen a fiamra
-Nem történt semmi baj. Digo vagyok, a kislányom pedig Adriana – nyújtott nekem kezet
-Natalia vagyok, és a fiam Ángel – fogtam vele kezet
-Nagyon örvendek.
-Én is. –mosolyogtam – Öhm…visszakaphatnám a kezemet?
-Persze, ne haragudj – mosolygott zavartan
-Semmi baj. Ángel, kérj bocsánatot Adrianatól! –tértem végre magamhoz. A szemei megbabonáztak…ezt rég nem éreztem.
-Felesleges. Ez bármikor megtörténhet, hisz gyerekek
-Köszönöm. Ángel, tudtok békében játszani? – gugoltam le a fiamhoz
-Igen anyu.
-Helyes. Mi ott leszünk a padnál, viselkedjetek – mondta Diego, majd leültünk a padhoz
-Nagyon szép a kislányod – törtem meg a csendet
-Köszönöm. Az édesanyjára hasonlít –mosolyodott el
-Biztos gyönyörű nő
-Igen. Az volt. Már nem el –mondta, én meg teljesen megdöbbentem
-S..sajnálom, ne haragudj.
-Nem tudhattad. De inkább mesélj magadról. Régóta jártok ide?
-Már több éve. De ha jól tudom, ti nem. Ugyanis most látlak itt először.
-Valóban. Pár hete költöztünk ide. És te? Mióta élsz itt?
-Ángel apjával költöztem ide több éve.
-Megkérdezhetem, hogy hány éves vagy? Persze csak ha nem veszed sértésnek.
-Nem veszem. 24 vagyok.
-Igen ez tini szerelem volt köztetek, igaz?
-Igen…az volt. Már másfél éve nem vagyunk együtt.
-Sajnálom. Mesélsz róla? Persze csak ha szeretnél.
-Hatalmas szerelem volt a miénk. Születésünk óta ismerjük egymást. A szüleink barátok, és ezért mindig összejárt a két család. Mi a legjobb barátok voltunk, de mégis többek voltunk annál. Erre már egész korán, 12 évesen rájöttem. De ő csak 3 évvel később szeretett belém. Nagyon boldogok voltunk. Aztán ő kapott egy ajánlatot. Le akarta igazolni egy híres focicsapat. Akkor szakítottunk egy kis időre, de 1 év múlva, mikor 18 lettem utána jöttem, és újra össze jöttünk. Rá másfél évre összeházasodunk, aztán jött Ángel. Elég korán, de akkor nem foglalkoztunk ezzel. Minden tökéletes volt. Talán túl tökéletes. Az egyik hétvégén levittem Ángelt a szüleimhez, hogy egy kicsit kettesben lehessünk. Mikor hazaértem láttam, hogy hazaérkezett, egyből a hálóba mentem. Ott borzalmas látvány fogadott….egy nővel volt. És mint kiderült, már fél éve csalt. Azóta külön vagyunk. Elváltunk.
-Uhh....a volt férjed egy nagy marha. Megvan mindene, ő meg eldobja magától…
-Már túl vagyok rajta – mosolyogtam, de ez nem volt teljesen őszinte
-És azóta milyen a kapcsolatotok?
-Hűvös. Csak Ángel miatt beszélünk.
-Gondolom ha nem lenne Ángel, akkor nem is beszélnétek.
-Az biztos….de már mind1, Ángel van, és ennek örülök.
-Mammiii –szaladt oda hozzánk Ángel, mögötte Adrianaval
-Mondjad kicsim –néztem rá
-Menjünk el fagyizni Adriékkal.
-Igen apu, menjünk! – mászott az apja ölébe Adri
-Hát nem is tudom kicsim. Natiéknak biztos sok dolguk van.
-Tulajdonképpen nincs semmi dolgunk. Ha van kedvetek velünk fagyizni annak örülnénk. Igaz kicsim?
-Igen mami –bólogatott bőszen Ángel
-Akkor menjünk fagyizni –állt fel Diego
-Rendben. Gyere kicsim, add a kezed- mondtam, majd elindultunk
Egy remek délutánt töltöttünk el. Sokat nevettem, Ángel is el volt. Számot is cseréltünk, és megbeszéltük, hogy még találkozunk. Azt hiszem alakul valami, aminek örülök.
Nehéz egyedülálló anyának lenni. Mikor megszületett a fiam nem gondoltam, hogy ez lesz. Azt hittem, hogy boldogan fogjuk felnevelni, Vele…de nem így lett…..
-Nee hagyjál! – hallottam meg egy kislány kiabálását a homokozóból. Oda néztem, és láttam hogy az én fiam a ludas. Gyorsan odaszaladtam.
-Ángel! Mit csináltál? – vontam kérdőre a fiamat
-Mi történt kicsim? –ért oda a kislány apja is
-Rám szórta a homokot –kapaszkodott az apja nyakába a kislány
-Ezt nem szabad. Azonnal kérj bocsánatot fiam! –néztem mérgesen a fiamra
-Nem történt semmi baj. Digo vagyok, a kislányom pedig Adriana – nyújtott nekem kezet
-Natalia vagyok, és a fiam Ángel – fogtam vele kezet
-Nagyon örvendek.
-Én is. –mosolyogtam – Öhm…visszakaphatnám a kezemet?
-Persze, ne haragudj – mosolygott zavartan
-Semmi baj. Ángel, kérj bocsánatot Adrianatól! –tértem végre magamhoz. A szemei megbabonáztak…ezt rég nem éreztem.
-Felesleges. Ez bármikor megtörténhet, hisz gyerekek
-Köszönöm. Ángel, tudtok békében játszani? – gugoltam le a fiamhoz
-Igen anyu.
-Helyes. Mi ott leszünk a padnál, viselkedjetek – mondta Diego, majd leültünk a padhoz
-Nagyon szép a kislányod – törtem meg a csendet
-Köszönöm. Az édesanyjára hasonlít –mosolyodott el
-Biztos gyönyörű nő
-Igen. Az volt. Már nem el –mondta, én meg teljesen megdöbbentem
-S..sajnálom, ne haragudj.
-Nem tudhattad. De inkább mesélj magadról. Régóta jártok ide?
-Már több éve. De ha jól tudom, ti nem. Ugyanis most látlak itt először.
-Valóban. Pár hete költöztünk ide. És te? Mióta élsz itt?
-Ángel apjával költöztem ide több éve.
-Megkérdezhetem, hogy hány éves vagy? Persze csak ha nem veszed sértésnek.
-Nem veszem. 24 vagyok.
-Igen ez tini szerelem volt köztetek, igaz?
-Igen…az volt. Már másfél éve nem vagyunk együtt.
-Sajnálom. Mesélsz róla? Persze csak ha szeretnél.
-Hatalmas szerelem volt a miénk. Születésünk óta ismerjük egymást. A szüleink barátok, és ezért mindig összejárt a két család. Mi a legjobb barátok voltunk, de mégis többek voltunk annál. Erre már egész korán, 12 évesen rájöttem. De ő csak 3 évvel később szeretett belém. Nagyon boldogok voltunk. Aztán ő kapott egy ajánlatot. Le akarta igazolni egy híres focicsapat. Akkor szakítottunk egy kis időre, de 1 év múlva, mikor 18 lettem utána jöttem, és újra össze jöttünk. Rá másfél évre összeházasodunk, aztán jött Ángel. Elég korán, de akkor nem foglalkoztunk ezzel. Minden tökéletes volt. Talán túl tökéletes. Az egyik hétvégén levittem Ángelt a szüleimhez, hogy egy kicsit kettesben lehessünk. Mikor hazaértem láttam, hogy hazaérkezett, egyből a hálóba mentem. Ott borzalmas látvány fogadott….egy nővel volt. És mint kiderült, már fél éve csalt. Azóta külön vagyunk. Elváltunk.
-Uhh....a volt férjed egy nagy marha. Megvan mindene, ő meg eldobja magától…
-Már túl vagyok rajta – mosolyogtam, de ez nem volt teljesen őszinte
-És azóta milyen a kapcsolatotok?
-Hűvös. Csak Ángel miatt beszélünk.
-Gondolom ha nem lenne Ángel, akkor nem is beszélnétek.
-Az biztos….de már mind1, Ángel van, és ennek örülök.
-Mammiii –szaladt oda hozzánk Ángel, mögötte Adrianaval
-Mondjad kicsim –néztem rá
-Menjünk el fagyizni Adriékkal.
-Igen apu, menjünk! – mászott az apja ölébe Adri
-Hát nem is tudom kicsim. Natiéknak biztos sok dolguk van.
-Tulajdonképpen nincs semmi dolgunk. Ha van kedvetek velünk fagyizni annak örülnénk. Igaz kicsim?
-Igen mami –bólogatott bőszen Ángel
-Akkor menjünk fagyizni –állt fel Diego
-Rendben. Gyere kicsim, add a kezed- mondtam, majd elindultunk
Egy remek délutánt töltöttünk el. Sokat nevettem, Ángel is el volt. Számot is cseréltünk, és megbeszéltük, hogy még találkozunk. Azt hiszem alakul valami, aminek örülök.
4.rész
- Szia –nyitottam ki az ajtót, és nagy meglepetésemre Ő állt ott
- Szia. Bejöhetek? –látszott rajta, hogy zavarban van, nem igazán szokott csak úgy átjönni, ha nincs megbeszélnivalónk.
- Gyere –beengedtem majd kimentünk a konyhába –Kérsz valamit inni? –kérdeztem mikor leült
- Nem köszi –válaszolta –Ángel?
- Mesét néz, szóljak neki? –mire befejeztem a mondatot meg is jelent az ördögfióka
- Apuuu –szaladt az apja felé, mire Ő felkapta a kezébe
- Szia kiskrapek. Jó voltál? –kérdezte, mire Ángel csak bőszen bólogatott
- Na és mi jót csináltál ma? –kérdezte, mire Ángel hosszú mesélésbe kezdett
Én csak mosolyogva figyeltem őket. A válásunk ellenére nagyon sokat foglalkozik Ángelel. Talán többet, mint mikor együtt voltunk…Akármit is tett velem, azt nem lehet rámondani, hogy rossz apa lenne, mert nem az. Csodálatos apa…
Másnap épp bevásárolni voltam. Ángelt Criséknél hagytam amíg vásárolok.
Épp az árukat néztem, mikor valaki megszólított
- Szia Nati –köszönt Diego
- Diego. Hát te? –adtam neki 2 puszit
- Vásárolok. Amint látom te is –mutatott a bevásárló kocsira –Ángel?
- Egy barátnőm vigyázz rá. –És Adri?
-A szüleimnél van pár napot. Tegnap ment el, de már hiányzik
- Megértem.
- Öhm…nincs kedved valamikor velem vacsizni? –kérdezte félénkén amin mosolyognom kellett
- Hát nem is tudom, tudod ott van Ángel.. –mondtam, de aztán eszembe jutottak Irina szavai…-Tudod mit, megoldom. Mikor megyünk?
- Mondjuk holnap?
- Tökéletes. És mikor?
- Este 8-ra érted megyek.
- Rendben, már várom. –pirultam el
- Én is. De nekem most mennem kell, mindjárt mennem kell dolgozni.
- Rendben. Akkor holnap. Szia – adott egy puszit a fejemre, merd elment
Pár percig még ott álltam, majd folytattam a vásárlást.
- Ááááá. Holnap randid lesz! –visította Irina, miután elmeséltem neki Diego meghívását
- Igen, de nyugi. –nevettem barátnőm reagálásán
- Mi történt? Ég a ház??? -szaladt be az ajtón aggódó arccal Cris, amin nekünk röhögnünk kellett
- Dehogyis drágám. Natinak holnap randija lesz!
- Nocsak-nocsak. És ki a szerencsés? –húzogatta a szemöldökét Cris
- Egy pasi. A játszótéren ismertem meg, van egy kislánya
- Ezek szerint már tovább léptél Rajta? –kérdezte óvatosan Cis
- Igen. Teljesen. Most már boldog akarok lenni
- Sok sikert kislány –kacsintott Cris, majd kiment
- Holnap elmegyünk vásárolni és veszünk neked valami szexi ruhát –mondta lelkesen Irina
- Irina, állj le! Nem akarok az első randin szexibe menni. Nem vagyok már 16 éves.
- Drágám, gyönyörű vagy! Nagyon jó a tested, még a szülés után is. Mr. Macsó nem tudta ezt értékelni, de majd Diego!
- Hát remélem
- Holnap elmegyünk vásárolni és szépségszalonba! És nincs vita!
- De Irina –ellenkeztem volna, de közbe szólt
- Nincs semmi de! Elmegyünk és kész! Ne vitatkozz velem!
- Oké-oké –forgattam meg a szemeimet
- Szia. Bejöhetek? –látszott rajta, hogy zavarban van, nem igazán szokott csak úgy átjönni, ha nincs megbeszélnivalónk.
- Gyere –beengedtem majd kimentünk a konyhába –Kérsz valamit inni? –kérdeztem mikor leült
- Nem köszi –válaszolta –Ángel?
- Mesét néz, szóljak neki? –mire befejeztem a mondatot meg is jelent az ördögfióka
- Apuuu –szaladt az apja felé, mire Ő felkapta a kezébe
- Szia kiskrapek. Jó voltál? –kérdezte, mire Ángel csak bőszen bólogatott
- Na és mi jót csináltál ma? –kérdezte, mire Ángel hosszú mesélésbe kezdett
Én csak mosolyogva figyeltem őket. A válásunk ellenére nagyon sokat foglalkozik Ángelel. Talán többet, mint mikor együtt voltunk…Akármit is tett velem, azt nem lehet rámondani, hogy rossz apa lenne, mert nem az. Csodálatos apa…
Másnap épp bevásárolni voltam. Ángelt Criséknél hagytam amíg vásárolok.
Épp az árukat néztem, mikor valaki megszólított
- Szia Nati –köszönt Diego
- Diego. Hát te? –adtam neki 2 puszit
- Vásárolok. Amint látom te is –mutatott a bevásárló kocsira –Ángel?
- Egy barátnőm vigyázz rá. –És Adri?
-A szüleimnél van pár napot. Tegnap ment el, de már hiányzik
- Megértem.
- Öhm…nincs kedved valamikor velem vacsizni? –kérdezte félénkén amin mosolyognom kellett
- Hát nem is tudom, tudod ott van Ángel.. –mondtam, de aztán eszembe jutottak Irina szavai…-Tudod mit, megoldom. Mikor megyünk?
- Mondjuk holnap?
- Tökéletes. És mikor?
- Este 8-ra érted megyek.
- Rendben, már várom. –pirultam el
- Én is. De nekem most mennem kell, mindjárt mennem kell dolgozni.
- Rendben. Akkor holnap. Szia – adott egy puszit a fejemre, merd elment
Pár percig még ott álltam, majd folytattam a vásárlást.
- Ááááá. Holnap randid lesz! –visította Irina, miután elmeséltem neki Diego meghívását
- Igen, de nyugi. –nevettem barátnőm reagálásán
- Mi történt? Ég a ház??? -szaladt be az ajtón aggódó arccal Cris, amin nekünk röhögnünk kellett
- Dehogyis drágám. Natinak holnap randija lesz!
- Nocsak-nocsak. És ki a szerencsés? –húzogatta a szemöldökét Cris
- Egy pasi. A játszótéren ismertem meg, van egy kislánya
- Ezek szerint már tovább léptél Rajta? –kérdezte óvatosan Cis
- Igen. Teljesen. Most már boldog akarok lenni
- Sok sikert kislány –kacsintott Cris, majd kiment
- Holnap elmegyünk vásárolni és veszünk neked valami szexi ruhát –mondta lelkesen Irina
- Irina, állj le! Nem akarok az első randin szexibe menni. Nem vagyok már 16 éves.
- Drágám, gyönyörű vagy! Nagyon jó a tested, még a szülés után is. Mr. Macsó nem tudta ezt értékelni, de majd Diego!
- Hát remélem
- Holnap elmegyünk vásárolni és szépségszalonba! És nincs vita!
- De Irina –ellenkeztem volna, de közbe szólt
- Nincs semmi de! Elmegyünk és kész! Ne vitatkozz velem!
- Oké-oké –forgattam meg a szemeimet
3.rész
Teltek a napok, és Diegóval mindennap találkoztunk. Persze a két kicsi is velünk volt. Szívesen találkoztam volna vele kettesben is, de sajnos egyikünk se tudta megoldani, hogy valaki vigyázzon a kicsikre. Mindenesetre jól elvagyunk, kedvelem.
Éppen az ebédet főztem, mikor megszólalt a telefonom.
- Igen? –szóltam bele
- Szia Nati –hallottam meg barátnőm hangját
- Irinaa. Mikor jössz végre? Már nagyon hiányzol.
- Hát egész pontosan 15 perc múlva ott vagyunk nálad.
- Ááálj! 15 perc múlva nálam vagytok??
- Igen szívem. Én és a két pasikám.
- Mért nem szóltál, hogy jöttök???
- Meg akartalak lepni. Na de most leteszlek. Mindjárt ott vagyunk nálad. Csáó baby.
- Szia –bontottam a vonalat.
Az ebéddel végeztem, majd bementem Ángel szobájába.
- Ángel, kicsim, nemsokára itt vannak Juniorék –léptem be a szobába
- Tényleg? –kapta fel a fejét, majd oda szaladt hozzám
- Igen kicsim.
- Mikor jönnek? –kérdezte izgatottan
- Pár perc és itt vannak, szóval gyere –mire befejeztem a mondatot már csengettek is
- Itt vannaak –szaladt előre a fiam, de nem érte fel a kilincset
- Várj kicsim, majd én nyitom –mentem utána
- Sziasztok –nyitottam ki az ajtót mikor Irina a nyakamba ugrott
- Nagyon hiányoztál –mondta barátnőm miután elengedett
- Te is nekem. Szia Cris.
- Szia Nati –ölelt meg ő is, majd bementünk a nappaliba, a 2 törpe meg bementek a szobába játszani Crissel
- Na mesélj barátnőm, mi van veled? –kérdeztem mikor helyet foglaltunk
- Végre pihenhetek egy kicsit. Egy hét itt és máris feltöltődök, Cris segítségével
-A részletekre nem vagyok kíváncsi –nevettem
- Most mért? Hidd el, élveznéd –nézett rám kaján vigyorral -Inkább mesélj, felszedtél már valakit?
- Hááát –kezdtem bele
- Mi ez a hááát? –vágott a szavamba Irina –Csak nem van valami pasi?
- Ezt nem mondanám. Csak van akit megkedveltem
- Ki az? Hogy néz ki?
- Diegónak hívják. A játszótéren ismertem meg. Ángel a kislánya hajába szórta a homokot, mi meg elkezdtünk beszélgetni. Azóta mindennap találkoztunk, számot cseréltünk.
- Szóval randiztatok??
- Sajos nem. Mivel nem tudtuk hová rakni a kicsiket…
- De kár..És hogy néz ki?
- Nagyon jó pasi. Barna haj, barna szem. Sármos pasi.
- Muszáj randiznod vele! Ő ugye nem olyan mint Mr. Macsó? –fintorodott el az exemre gondolva
- Teljesen az ellentéte, de tetszik –mosolyodtam el
Irináék estig maradtak, aztán elmentek. Épp a játékokat pakoltam mikor csöngettek..
Éppen az ebédet főztem, mikor megszólalt a telefonom.
- Igen? –szóltam bele
- Szia Nati –hallottam meg barátnőm hangját
- Irinaa. Mikor jössz végre? Már nagyon hiányzol.
- Hát egész pontosan 15 perc múlva ott vagyunk nálad.
- Ááálj! 15 perc múlva nálam vagytok??
- Igen szívem. Én és a két pasikám.
- Mért nem szóltál, hogy jöttök???
- Meg akartalak lepni. Na de most leteszlek. Mindjárt ott vagyunk nálad. Csáó baby.
- Szia –bontottam a vonalat.
Az ebéddel végeztem, majd bementem Ángel szobájába.
- Ángel, kicsim, nemsokára itt vannak Juniorék –léptem be a szobába
- Tényleg? –kapta fel a fejét, majd oda szaladt hozzám
- Igen kicsim.
- Mikor jönnek? –kérdezte izgatottan
- Pár perc és itt vannak, szóval gyere –mire befejeztem a mondatot már csengettek is
- Itt vannaak –szaladt előre a fiam, de nem érte fel a kilincset
- Várj kicsim, majd én nyitom –mentem utána
- Sziasztok –nyitottam ki az ajtót mikor Irina a nyakamba ugrott
- Nagyon hiányoztál –mondta barátnőm miután elengedett
- Te is nekem. Szia Cris.
- Szia Nati –ölelt meg ő is, majd bementünk a nappaliba, a 2 törpe meg bementek a szobába játszani Crissel
- Na mesélj barátnőm, mi van veled? –kérdeztem mikor helyet foglaltunk
- Végre pihenhetek egy kicsit. Egy hét itt és máris feltöltődök, Cris segítségével
-A részletekre nem vagyok kíváncsi –nevettem
- Most mért? Hidd el, élveznéd –nézett rám kaján vigyorral -Inkább mesélj, felszedtél már valakit?
- Hááát –kezdtem bele
- Mi ez a hááát? –vágott a szavamba Irina –Csak nem van valami pasi?
- Ezt nem mondanám. Csak van akit megkedveltem
- Ki az? Hogy néz ki?
- Diegónak hívják. A játszótéren ismertem meg. Ángel a kislánya hajába szórta a homokot, mi meg elkezdtünk beszélgetni. Azóta mindennap találkoztunk, számot cseréltünk.
- Szóval randiztatok??
- Sajos nem. Mivel nem tudtuk hová rakni a kicsiket…
- De kár..És hogy néz ki?
- Nagyon jó pasi. Barna haj, barna szem. Sármos pasi.
- Muszáj randiznod vele! Ő ugye nem olyan mint Mr. Macsó? –fintorodott el az exemre gondolva
- Teljesen az ellentéte, de tetszik –mosolyodtam el
Irináék estig maradtak, aztán elmentek. Épp a játékokat pakoltam mikor csöngettek..
1.rész
- Mamii – szaladt felém a kisfiam nevetve
- Gyere kicsim – öleltem meg szorosan, hisz 3 napja nem láttam
- Jól érezted magad kicsim?
- Igen mami.
- És jó voltál?
- Persze hogy jó volt. Amúgy szia – szólt egy mély hang, mire felnéztem
- Szia. – komor lettem, ugyanis a fiam apja állt velem szemben – Minden rendben volt?
- Természetesen. Elvoltunk, igaz fiam? – lágyult el egyből a hangja
- Igeeen. Voltunk állatkertben és a papa edzésén is – mesélte csillogó szemekkel a fiam
- Biztos jó volt – álltam fel
- Tessék, itt vannak a cuccai – nyújtotta át nekem a táskát – Mikor is jön legközelebb?
- Jövőhéten ugyanígy?
- Rendben. –bólintott majd elköszönt a fiúnktól
Láttam a fiamon, hogy szomorú amiért elmegy az apja, és ez borzasztóan fájt nekem… de nem tudok mit tenni. Mi már nem vagyunk együtt…
xxx
- Igen, tessék? –épp Ángelt altattam mikor megszólalt a telefon
- Szia Nat –hallottam meg barátnőm hangját
- Szia Irina. Hogy vagy? –örültem meg, hisz rég nem beszéltünk
- Remekül, és ti? Minden rendben az én kis drágámmal?
- Persze. Ma jött haza az apjától.
- És mondott valamit Mr. Macsó? – hát igen, Irina nem igazán kedveli…
- Most nem. Hamar megbeszéltünk mindent.
- Csoda.. Na mind1, pár nap múlva a városban leszek
- Jajj de jó. És mikor jössz?
-1 hét múlva. Muszáj csajos napot tartanunk!
- Oké, benne vagyok.
- Junior is ott lesz akkor, szóval én viszem őt, te meg Ángelitot
- Az jó lesz. És meddig maradsz? – kérdeztem
- Sajnos csak 5 napig, de nem szabadulsz tőlem!
- Nem is akartam – nevettem
- Na jó, én most megyek. Majd hívlak. Szia Nati
- Szia Irina – kinyomtam a telefont, majd bementem a fiam szobájába
Már édesen aludt. Betakartam és megsimogattam a fejét. Már 3 éves, pedig olyan mintha tegnap született volna. A szeme és a mosolya az apjáé. Szinte a kicsinyített mása. Az apját utálom azért amit tett velem, őt viszont imádom. Csak ha rá nézek az apja van előttem…
A közös fiúnk örökre összeköt minket…Legszívesebben a világ végére mentem volna, de Ángel miatt nem tehettem. Végülis, az Ő fia is…
- Gyere kicsim – öleltem meg szorosan, hisz 3 napja nem láttam
- Jól érezted magad kicsim?
- Igen mami.
- És jó voltál?
- Persze hogy jó volt. Amúgy szia – szólt egy mély hang, mire felnéztem
- Szia. – komor lettem, ugyanis a fiam apja állt velem szemben – Minden rendben volt?
- Természetesen. Elvoltunk, igaz fiam? – lágyult el egyből a hangja
- Igeeen. Voltunk állatkertben és a papa edzésén is – mesélte csillogó szemekkel a fiam
- Biztos jó volt – álltam fel
- Tessék, itt vannak a cuccai – nyújtotta át nekem a táskát – Mikor is jön legközelebb?
- Jövőhéten ugyanígy?
- Rendben. –bólintott majd elköszönt a fiúnktól
Láttam a fiamon, hogy szomorú amiért elmegy az apja, és ez borzasztóan fájt nekem… de nem tudok mit tenni. Mi már nem vagyunk együtt…
xxx
- Igen, tessék? –épp Ángelt altattam mikor megszólalt a telefon
- Szia Nat –hallottam meg barátnőm hangját
- Szia Irina. Hogy vagy? –örültem meg, hisz rég nem beszéltünk
- Remekül, és ti? Minden rendben az én kis drágámmal?
- Persze. Ma jött haza az apjától.
- És mondott valamit Mr. Macsó? – hát igen, Irina nem igazán kedveli…
- Most nem. Hamar megbeszéltünk mindent.
- Csoda.. Na mind1, pár nap múlva a városban leszek
- Jajj de jó. És mikor jössz?
-1 hét múlva. Muszáj csajos napot tartanunk!
- Oké, benne vagyok.
- Junior is ott lesz akkor, szóval én viszem őt, te meg Ángelitot
- Az jó lesz. És meddig maradsz? – kérdeztem
- Sajnos csak 5 napig, de nem szabadulsz tőlem!
- Nem is akartam – nevettem
- Na jó, én most megyek. Majd hívlak. Szia Nati
- Szia Irina – kinyomtam a telefont, majd bementem a fiam szobájába
Már édesen aludt. Betakartam és megsimogattam a fejét. Már 3 éves, pedig olyan mintha tegnap született volna. A szeme és a mosolya az apjáé. Szinte a kicsinyített mása. Az apját utálom azért amit tett velem, őt viszont imádom. Csak ha rá nézek az apja van előttem…
A közös fiúnk örökre összeköt minket…Legszívesebben a világ végére mentem volna, de Ángel miatt nem tehettem. Végülis, az Ő fia is…
2012. december 24., hétfő
Előszó
Sziasztok!
A blogom ismerős lesz, mert egy másik néven megtalálható, csak ott sajnos nem tudtam folytatni, mert nem tudtam belépni a fiókomba, ezért hoztam létre egy újat. Fel fogom tölteni a régi részeket is, és amint tudok hozok új részt is, remélem megértetitek. :)
A blogom ismerős lesz, mert egy másik néven megtalálható, csak ott sajnos nem tudtam folytatni, mert nem tudtam belépni a fiókomba, ezért hoztam létre egy újat. Fel fogom tölteni a régi részeket is, és amint tudok hozok új részt is, remélem megértetitek. :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)